Köszöntjük a 80 éves Endrődi Népházat

admin képe
Beküldés: 2010/02/07 - 10:13 | Frissítés: 2015/07/17
Szerző: admin
Cikkek: 

„Endrődön a mai Endrődi Közösségi Házat Katolikus Népháznak nevezték régen, majd a Déryné Művelődési Ház nevet kapta. 1930. május 9-én nyitotta meg kapuit, falai között 1945-ig élénk közművelődési élet folyt, ezt követően inkább politikai szervezkedéseknek adott helyet. A közművelődési könyvtár 1952. január 24-én kezdte meg működését az épületben. A telek –ami jelenleg a Blaha Lujza u. 21. sz. alatt található- és annak környéke alacsony fekvésű. A talaj itt ingoványos, nedves volt,, ezért sokáig nem építették be. Csernus Mihály 1923 és 1945 között Endrőd apátplébánosa volt, ő vetette fel, hogy a falunak művelődési házra van szüksége. A tulajdonos erre a célra felajánlotta a telket, az egyház pedig felépítette rá a község első emeletes épületét. Az apátplébános jó minőségű építőanyagokat felhasználva kiváló mesterekkel dolgoztatott. Az épület homlokzatára felkerült a katolikusok jelképe, a kereszt is.”
A Historia Domus így emlékezik meg az átadás napjáról:
„Délelőtt impozáns körmenetet vezetett az apostoli kormányzó a felépült Kultúrházhoz és ünnepélyesen megáldotta azt. Fél12-kor nagyszabású hangverseny volt a Kultúrház mozitermében, ahol az iparos és polgári iskola dalárdáin kívül Dr. Lindenberger János apostoli kormányzó, Borián Ferenc, a Katolikus Népszövetség főtitkára, Haller István, volt vallás és közoktatásügyi miniszter és Csernus Mihály apátplébános tartottak beszédet. Délután egy órakor 400 terítékes közebéd volt a Kultúrház nagytermében.”
A Szent Antal utca felőli oldalon színpaddal, ruhatárral, nagy nézőtérrel mozi termet alakítottak ki. A Blaha utcai oldal üzletnek adott helyet, ugyanitt a megnyitás után nem sokkal kölcsönkönyvtárat is működtettek, a „könyvkiosztás”-t csütörtökön és vasárnap délután ötkor kezdték. Az emeleten hatalmas és impozáns bálterem volt előtérrel és büfével. Ezt a részt a falu népe sokáig „padlás”-nak titulálta, nyílván azért, mert az „emelet” szó nem volt ismerős számukra. Az udvarra szolgálati lakást és raktárt építettek.
A Katolikus Népház épülete alkalmas volt a faluszintű nagygyűlések, konferenciák meg-rendezésére. A harmincas években az Alföldi Zöldmező Szövetség rendszeresen itt tartotta meg a közgyűlését. A szervezet Endrődön 473 taggal bírt, és nagyon sok akác és fűzfát ültettek a faluban. Szintén a Népházban tartotta gyűléseit a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, itt fogalmazták meg a kormánynak szóló indítványaikat, például az adózásról, a búzaárakról, és a vetőmagkölcsönről. Az Országos Katolikus Leányegylet 1936-ban itt rendezte meg három napos konferenciáját, miként évente itt tartotta meg ünnepségét a Szent Erzsébet Szövetség is. A moziterem gyakran adott helyet közművelődési előadásoknak, ezeket pedagógusok tartották, példaként megemlíthetjük, hogy 1936-ban százhúsz ilyen előadás volt.
Dr. Szilágyi Ferencné még elmondta, hogy a Katolikus Népház falai között karácsonyi ünnepségek, közös vacsorák tették meghitté az Endrődiek életét. Haller József Endrődi ügyvéd Budapestre költözése előtt a népházban búcsúvacsorát tartottak, hogy ezzel is kifejezze tiszteletét és ragaszkodását a község az ügyvéd úr iránt.
Orbók József tanító nyugdíjba vonulása alkalmából 1937. október 5-én díszvacsorát rendeztek. Évente adtak tanévzáró vacsorát az endrődi polgári iskola tanárainak és a szülőknek. A moziteremben gyakran tartottak vetélkedőket, nótaesteket, a helyi levente egyesület például 1936-ban zenés operettet adott elő. A különböző szervezetek – így a Vöröskereszt-sokszor rendezett jótékony célú táncesteket, és bált bál követett. Farsang alatt szinte minden nap báloztak, és volt húsvéti bál, aratóbál, szüreti bál.
Az épület az államosításig egyházi tulajdonban volt, 1945 után politikai szervezkedések színhelyévé vált. A közművelődési könyvtár 1952. január 24-én nyitotta meg kapuját az épületben. A földszinten évekig üzlet és posta is működött. A könyvtár egyre nagyobb területet kapott, 1983. májusától a Blaha utca felől az egész épület földszinti részén könyv-tárat rendeztek be. A moziterem és az emelet közművelődési feladatai megmaradtak, 1982 után a színpad felkerült az emeletre, a földszinten pedig kiállítótermet alakítottak ki.
Az 1991. XXXII. Törvény – amely az egyházi ingatlanok rendezéséről szólt - kilátásba helyezte, hogy a népház egész épülete visszakerül a katolikus egyházhoz. A város önkormányzata és a helyi egyház megállapodtak 1993-ban, abban, hogy az épület –az összes volt egyházi épülettel együtt- az önkormányzat tulajdonában marad, és ennek ellenében az egyház nagyobb összegű állami kárpótlást kap.
Az Endrődi Közösségi Házat a Templárius alapítvány (a Templomos Lovagrend civilszervezete) 2006. március 1-től közművelődési megállapodás formájában működteti. (forrás: www.templarius.hu )

Itt szeretném jelezni, hogy 2010. május 9-én, vasárnap jubileumi ünnepségen emlékezünk meg Csernus Mihály apátplébánosról. Emlékezünk Endrődön ünnepi szentmisével (ahol a Szent Korona hiteles mása jelenlétében, a templomos lovagokkal együtt emlékezünk, orgonán közreműködik BUSA Tamás operaénekes, volt endrődi kántor), kiállítással, emléktábla avatással, díszelőadással. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kérem figyeljék programjainkat, és segítsék munkánkat.
dom. Ungvölgyi János

Kapcsolódó képek

Köszöntjük a 80 éves Endrődi Népházat
Köszöntjük a 80 éves Endrődi Népházat
Köszöntjük a 80 éves Endrődi Népházat
Köszöntjük a 80 éves Endrődi Népházat

Kapcsolódó oldalak


Ossza meg ismerőseivel!

Kövess minket a Facebookon!